A mamut sztanos egy nagytestű emlős volt, amely a pleisztocén idején élt. Híres volt impozáns méretéről és jellegzetes hosszú agyarairól. Robusztus teste és sűrű bundája segítette túlélni a hideg éghajlaton, ahol a tundrától az erdőkig különböző környezetekben élt.

A mamut sztanos a megafauna tagja volt, és kulcsszerepet játszott a prehistorikus ökoszisztémákban. Agyarai, amelyek akár hihetetlen hosszúságot is elértek, nemcsak a harcban hasznosak voltak, hanem eszközként is szolgáltak az étel kiásásához a hóval borított talajból.

Ez a fenséges lény a pleisztocén végén kihalt, valószínűleg az éghajlati változások és az emberi vadászat kombinációjának következtében. A mamut sztanos lenyűgöző kutatási tárgy marad, és szimbolizálja bolygónk ősi faunájának sokféleségét.